englishchinese

A város gazdasági szerkezetváltásának alapja a szakképzett munkaerő volt. A gazdaságfejlesztés területén a hangsúlyt az optimális, több lábon álló gazdaságszerkezet kialakítására helyezzük. A helyi munkaerő képzettsége, felkészültsége alapul szolgál a magas hozzáadott értéket képviselő, fejlett technológiák letelepítéséhez. A szakképzett munkaerő biztosítása kulcsfontosságú a város további fejlődése, versenyképességének megtartása érdekében.
Az önkormányzat kiemelt szerepet vállal a munkáltatók és szakképző intézmények közötti együttműködés koordinálásában annak érdekében, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzés történjen a városban, s a szakképzési rendszer lehetőség szerint rugalmasan tudjon reagálni a felmerült igényekre. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és Oroszlány Város Önkormányzata létrehozta a Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulást.

A Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulást (új típusú TISZK) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Szht.) változásait követve Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselő testülete és Oroszlány Város Képviselő testülete közösen hozta létre. A lépés szükségessé vált, ugyanis a HEFOP projektek végrehajtására létrehozott TISZK csak, mint Központi Képzőhely fogadhatja a fejlesztési támogatásokat, és úgy is csak 2010. január 1-ig. A Társulás megalapításával Tatabánya Megyei Jogú Város és Oroszlány Város Önkormányzata megteremtette annak a feltételét, hogy szakképző iskolái hozzájussanak a szakképzési hozzájárulásokhoz.

1. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott szakképzési fejlesztési irányokra és beiskolázási arányokra tekintettel meghatározza a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát.
2. A szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolák szakmai programjának jóváhagyásánál.
3. Meghatározza, illetve jóváhagyja – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskoláknak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) szerinti fejlesztési támogatásokból és a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeiből megvalósítandó fejlesztési céljait.
4. Fogadja és a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolák számára továbbadhatja az Szht. szerinti fejlesztési támogatásokat.
5. Pályázatokat nyújt be a szakképzésre fordított állami támogatások megszerzésére, illetve szükség esetén véleményezi
   a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolák ilyen célú pályázatait,
6. Az általa ellátott feladatokra önálló fejlesztési tervet készít,
7. A szakképzés körében közoktatási megállapodást, vagy más megállapodást köthet,
8. Ellátja a fentiek végrehajtásához szükséges, jogszabályban előírt feladatokat,
9. Közreműködik a szakképző intézmények szakmai tevékenységének hatékonysága érdekében együttműködések kialakításában, képzési és vizsgáztatási szolgáltatások fejlesztésében
10. Segítséget nyújt az általános iskolások körében zajló pályaorientációban, szakképző intézmények beiskolázási marketing tevékenységében